Publikálva:Július 28, 2015
Kategória: Multiplatform, PC, Playstation, Playstation 3, Playstation 4, Xbox, Xbox 360, Xbox One
301
Life Is Strange: Episode 4
- Parádés indítás.
Letaglózó befejezés. Remek fejtörők. Túl sok dolog történik. Itt-ott életszerűtlen. Az ajakszinkron gyakran pontatlan.
- Parádés indítás.
Rachel Amber eltűnésének és Kate Marsh elrablásának ügyét ezzel lényegében fel is göngyölítjük, egy lepukkant pajta alatt megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokat találunk, az is kiderül, hogy ki volt az (egyik???) elkövető, a személye természetesen senki számára nem lehet meglepetés. Még Rachelhez is eljutunk, ami azt illeti, kétszer is, a bulika utáni második alkalomnál ezúttal hirtelen, eléggé váratlan pofonként kapjuk az újabb meglepő csavart.
Én kicsit laposabbnak éreztem ezt a részt, de az izgalmas cliffhanger miatt kíváncsian várom a záróakkordot, hogy Max vajon miként mászik ki ebből a slamasztikából. Tovább a cikkhez…
Én kicsit laposabbnak éreztem ezt a részt, de az izgalmas cliffhanger miatt kíváncsian várom a záróakkordot, hogy Max vajon miként mászik ki ebből a slamasztikából. Tovább a cikkhez…
gamechannel.hu
Értékeljetek ti is!
A Life is Strange legújabb része hiába lett kicsit hosszabb a szokásos epizódoknál, néhány eseményre ráfért volna még a további kifejtés. Néhány karakter elég furcsa, az eddig megismert jellemétől idegen dolgokat csinál, más szálakat talán túl hamar zárnak le, de tagadhatatlan, hogy a Life is Strange legutóbbi epizódja bármelyik horrorjátéknál rettenetesebb tud lenni, mert szörnyek helyett szörnyű emberekkel népesíti be világát. Az év meglepetésjátéka tehát nem ereszt, az utolsó képkockák pedig egy ördögi lezárást valószínűsítenek.
IGN.hu
Oly sokszor vetettem papírra ellenérzéseimet az elbaltázott és számomra végtelenül zavaró ajakszinkronnal kapcsolatban, hogy már én is unom. Ezúttal egy másik hibát vetnék a fejlesztők szemére, mégpedig a rendkívül behatárolt mozgásteret. Tessék ezt szó szerint érteni, ugyanis hiába tárul a szemünk elé egy aranybarna őszbe burkolózó város hangulatosnál hangulatosabb helyszínekkel, ha nem mehetünk el addig, ameddig látunk. Pedig szívesen megnéztem volna közelebbről is a partra vetett bálnákat, barangoltam volna kötöttségek nélkül a campus egész területén, továbbá szívesen betértem volna egy rántottára kedvenc kifőzdémbe. Talán majd a második évadban. Ellenben örömmel vettem, hogy a Dontnod nem átallott visszanyúlni a műfaj gyökereihez, és az összegyűjtött információk rendszerezésére és a helyesnek vélt következtetés levonására építkező dedukciós feladvánnyal bővíteni a repertoárt. Tovább a cikkhez…
