No Man’s Sky
- Gyönyörű bolygók, küllembeli változatosság.
Gyönyörű dallamok. Ha hajt a folytonos felfedezés és fejlődés, imádni fogod. Sok téren inkább félkésznek, mintsem monumentálisnak tűnik. Unalmas és monoton, pont, mint a valódi világűr. Komoly technikai gubancok.
- Gyönyörű bolygók, küllembeli változatosság.
Ez a legfontosabb kérdés ugye, és egyben az is, amit a legnehezebb megválaszolni. Ha pusztán alkotórészei összességeként tekintünk rá, akkor a válasz viszonylag egyértelmű: nem, nem az. Azonban mégis, van valami nagyon vonzó, nagyon különleges abban a lehetőségben, hogy ha csak virtuálisan is, találhatunk olyan helyeket, láthatunk olyan dolgokat, melyeket jó eséllyel mi találunk vagy látunk meg először. A játék valahogy olyan szinten hat az ember ősi felfedező ösztönére, hogy még a szembetűnő problémák ellenére is hajtja tovább, hogy újabb és újabb bolygókon landoljon, hogy újabb szavakat tanuljon, újabb technológiákat tanuljon. És talán pont ez az, amiért több tíz óra, tucatnyinál is több bolygórendszer után is, dacára a hibáknak és problémáknak, továbbra is ott van bennem is a vágy, hogy menjek, folytassam az utam a középpont felé. Jó játék a No Man’s Sky? Talán nem – de egy ördögien addiktív darab! Tovább a cikkhez…
gamer365.hu
Értékeljetek ti is!
Amennyiben vonz az ötlet, hogy magányos felfedezőként a végtelen űrt rójad, ha képes vagy gondolatban körítést, történetet adni az ezeregyedik véletlengenerált bolygó felfedezésének, ha nyugalmi állapotba repít a tény, hogy egy világot tényleg te fedezel fel először, és jó eséllyel később sem fog azon a planétán a nyomodba érni senki, a No Man’s Sky örökös kedvenced is lehet. Néha egy csodálatos naplemente, egy több hold által csodaszéppé varázsolt planéta, egy véletlenül emlékezetesre sikerült folyóvölgy vagy hegyorom, egy titokzatos ősi épület felvillantja, hogy milyen potenciál lapul a játékban, de a legtöbbek számára valószínűleg a No Man’s Sky megmarad a zsenialitás puszta ígéretének. Talán ha nem teljes áron jött volna ki, nem morognánk ennyire, de így még fájóbbak a fejlesztés évei alatt elhangzott ígéretek, melyek egy része egyelőre nem vált valóra. Ha a magányos, tulajdonképpen céltalan, színtiszta, önmagáért létező felfedezés gondolata tetszik, a No Man’s Sky-t imádni fogod. Ha bármi többet várnál tőle, keserű csalódás lesz. Tovább a cikkhez…
IGN.hu
A No Man’s Sky koncepciója és alapjai működőképesek, csak ez így még olyan, mint a korai hozzáférésű játékok szoktak lenni – az értékelhető tartalom mennyisége miatt semmiképp nem indokolható a magas ára, pláne úgy, hogy rengeteg (tényleg nagyon sok) beígért funkció kimaradt. Hiányzik a változatosság, a történet, az épkézláb célok, bármi, ami vinne előre. A multiplayer nekem személy szerint nem hiányzik, sőt, a PvP kimondottan idegesítő lenne, a kooperatív játék meg a jelenlegi lehetőségek mellett egyszerűen értelmetlen. Szerencsére egy olyan világot élünk, ahol patch-ekkel és tartalmi frissítésekkel lehet javítani szinte mindenen, és remélem, hogy a Hello Games fog is. Tovább a cikkhez…
gamestar.hu
Persze ezek csak az apróságok. Tény, hogy a játékban nincs szinte semmiféle történet. Tény, hogy az oktatómódot is nagyítóval kell keresni. Tény, hogy korántsem olyan gyönyörű és lélegzetelállító a játék, mint azt a videók alapján sejteni lehetett. Ettől függetlenül érdekes koncepció ez a procedurálisan generált játékvilág, meg a rengeteg bolygó, és nem félek attól, hogy egy-két év alatt a No Man’s Sky-ból azt a játékot kalapálják majd a fejlesztők, amit az emberek többsége várt. Az a helyzet, hogy ez a játék nem azért nem lett tökéletes, mert nem hozta azt, amit vakon vártak tőle, hanem azért nem, mert az alapkoncepcióról kiderült, hogy elméletben működik, gyakorlatban viszont picit unalmas. Tovább a cikkhez…
pcguru.hu
Remélem sikerült jól átadnom és megfogalmaznom azt, hogy nekem miért ennyi lett a No Man’s Sky. Ahogy a bevezetőben írtam, simán lehet, hogy sok olvasó nem ért velem egyet, mert nekik sokkal többet jelent a program. Szabadságot, az űr végetlenjét és természetesen az ismeretlen feltérképezését. Amit viszont nehéz elfogadnom, hogy egy ilyen szinten összetett anyaghoz miért nem lehet valamilyen útmutatót adni? Nagyon frusztráló továbbá az állandó nyersanyag keresgélés, valamint 6-7 óra után az ismétlődés is felüti csúnya fejecskéjét, hogy a felemás technikai megvalósításról már ne is beszéljek. Tovább a cikkhez…
gamechannel.hu
Bármennyire is próbáltam szeretni a No Man’s Skyt, a magányos kóborlás csak néhány órára tudott lekötni, később már inkább apróbb adagokban fogyasztottam. A grandiózusságához nem fér kétség, ám nekem sokkal inkább hiányzott egy biztos pont játék közben, amibe kapaszkodhattam volna. Legalább annyi, hogy tudjam, merre tartok. Nálam okosabb írók és filozófusok szerint maga az út fontosabb, mint a cél, ám itt sajna a végtelenbe vezető út hepehupás és nagyon egyhangú. Minél többet tanulunk és utazunk, annál reménytelenebbé válik az egész. Persze az ember ki akarja tolni a saját határait, emlékeket akar hagyni maga után, elnevezni bolygókat és új létformákat bármi áron. Ha számodra ennyi elég, és megvárod, mire a fejlesztők rendbe rakják kritikus hibákat, kidobnak pár ingyenes DLC-t, akkor a No Man’s Sky nyögvenyelősen ugyan, de teljesíti a kívánságodat. Tovább a cikkhez…
gamekapocs.hu
Még akármi lehet. Sajnos, nem tudom őszintén mondani, hogy ezen az áron, ebben az állapotban jó vétel a No Man’s Sky. Ez most hit kérdése. Én szerencsére hiszek ebben a csapatban. Aki szintén így érez, ne engedje, hogy a gyűlölködők elrontsák az élményét. Ez egy különleges játék, nem mindig jó élmény, nem sok mindent kínál, de szavak nincsenek rá, mennyire ambiciózus és hát… tisztelni kell azokat, akik a csillagokat célozzák meg. Nélkülük nem mozdul előre a játékipar, és a No Man’s Sky akár jó, akár rossz élmény lesz egyeseknek, tagadhatatlan, hogy nyomot hagy majd. Elég mélyet. És talán több független fejlesztő mer majd nagyot álmodni. Igazából ez a lényeg. Tovább a cikkhez…
ipon.hu
A No Man’s Sky egy jó játék! Van még hova fejlődnie bőven és remélhetőleg hamarosan kijavítják a hibákat és pótolják a hiányosságokat. Szívem szerint lazán dobnám rá a 10 pontot, de az az olyanoknak szólna, mint amilyen én magam is vagyok. Egy gamer, aki szereti science fictiont, az open world játékokat, és aki videojátékokban a játékot keresi, nem pedig a filmszerűséget, vagy az ütős történetet. De nem mindenki ilyen, így megpróbáltam annyira objektív lenni, amennyire csak lehet, és így enyhe jó indulattal egy 8-ast dobott ki a gép. És most megyek, mert még 174.812 fényévnyi távolságot kell megtennem az Univerzum közepéig, s közben rengeteg dolgot fel kell fedeznem. Tovább a cikkhez…
playstationcommunity.hu
Nagyjából ez volt az én élményem a No Man’s Sky-jal. Repültem bolygóról bolygóra, gyűjtöttem a nyersanyagokat és a tárgyakat, hogy előállítsam a következő tárgyat és átrepülhessek egy távolabbi bolygóra, ami lehet, hogy lila színben pompázik, holott az előző narancssárga volt, de amúgy pont ugyanolyan steril, mint az előző vagy a százzal azelőtti. Nincsenek városok, nincsenek küldetések, nincs történet, nincs cél. Persze van mit csinálni, bányászhatunk egész nap, küzdhetünk az élővilággal, kereskedhetünk, vehetünk új űrhajót, amit fejleszthetünk, amihez magunk rakhatjuk össze a tárgyakat, meg a fegyverhez is hozzá lehet nyúlni, meg mindenhez, csak minek. Azért, hogy ha erősebbek leszünk, erősebb Őrszemek jöjjenek ránk, akiket majd gondolom, pont olyan könnyedén lövünk szét az erősebb fegyverrel, mint a gyengébbeket a gyengékkel. Illetve elvileg összefuthatunk más játékosokkal is, ez egy nap alatt még elvileg senkinek nem jött össze, pedig akkor kiderülhetne, hogy hogyan nézünk ki, azt ugyanis sehol nem láthatjuk a játékban. Talán mindenkinek átjött, hogy végtelen lehetőség ide vagy oda, én pár óra után nagyon untam, ahogy céltalanul felfedezek a No Man’s Sky-ban, ami ötlet szintjén kiváló, csodálatos és egyben felfoghatatlan, de játékként talán kevésbé állja meg a helyét. Küldetések, városok, élet, ha ezek is benne lennének, egyszerűen imádnám. Így csak csodálom, de többet nem nagyon akarok vele játszani. Pedig elvileg egy idő után lennének majd nagy űrhajóim, meg komolyabban lehet kereskedni, meg űrcsaták különféle frakciók között, meg hát a világegyetem közepe, de én valószínűleg ezek után is ugyanúgy unnám, mint ahogy eddig is untam. Tovább a cikkhez…
gamepod.hu
Az egyetlen lenyűgöző dolog a programban nem más, mint az elképesztő, embertelen mérete. A játékban rejlő szórakoztató faktor valósággal eltörpül az alkotók ambíciói és az ötlet volumene mellett. Csak hosszú évek múlva lehet majd megmondani, hogy a Hello Games alkotása eléri-e a játéktörténelmi mérföldkő titulust, de azt már most ki merem jelenteni, hogy a No Man’s Sky jelen állapotában közel nem olyan szórakoztató, mint amennyire gigantikus. Tovább a cikkhez…
player.hu
Nos, akkor kinek is tudnám jó szívvel ajánlani a No Man’s Sky-t? Senkinek és mindenkinek. A sok negatív tapasztalat, a kezdeti érdeklődést csakhamar felváltó monotonitás, a nulla történet és a ma már igencsak karcsú megvalósítás dacára azt kell mondjam, sőt, kiemelnem, hogy az enyém csupán egyetlen vélemény (na jó, Sityiével együtt már kettő), és tudom, hogy a játékosok egy nem elhanyagolható hányadának velem (velünk) ellentétben bejön a játék. Akit nem zavar, hogy gyakorlatilag céltalanul bolyong egy világűr méretű térben, és az sem, ha közben teljesen elveszettnek érzi magát, ugyanakkor vonzza a távol és az ismeretlen, és kedvére van az állandó, talán csak a Minecraftra jellemző mennyiségű bányászat, az könnyedén megtalálhatja benne élete játékát. Mindenki más azonban minimum fenntartásokkal vesse bele magát a programba, vagy leginkább messzire kerülje el azt. Tovább a cikkhez…
