A Plague Tale: Innocence
- Kiváló, sötét-érzelmes történet.
Olivier Deriviere elképesztően hidegrázós zenéje. Újszerű környezet. Egy-két ponton leül kicsit a tempó. Problémás bossfightok. Kissé rövid.
- Kiváló, sötét-érzelmes történet.
Az A Plague Tale: Innocence büszkén képviselheti az AA játékok táborát, az Asobo Studio alkotása könnyűszerrel lehet az idei év egyik meglepetéscíme. A történelmi időutazásra építő testvérdráma bár pont történetvezetésében kissé elnagyolt, játékmenet téren kellő változatosságot tartogat, amit ráadásul remek audiovizuális oldallal fejel meg. Amennyiben épp egy néhány napos elfoglaltságot nyújtó kalandjátékra vágynátok, érdemes lehet vigyázó szemetek Párizsra vetnetek. Tovább a cikkhez…
gamer365.hu
Értékeljetek ti is!
Nyomasztó sötétsége és alkalmasint gyomorforgató képi világa ellenére az A Plague Tale: Innocence egy megkapó, érzelmes történet, ami a bátorság és a szeretet az emberi aljasság fölött aratott diadalát emeli piedesztálra. S bár a kiváló meseszövés árnyékában a viszonylag egyszerű játékmenet margószélre szorul, a játék maga egyetlen percig sem válik unalmassá, ötletes fejtörői pedig végül kivívják létjogosultságukat. Tovább a cikkhez…
IGN.hu
Kisebb hibák és hiányosságok ezek, amelyek aligha zavarják majd a játékost, aki a pénzéért cserébe mindössze 15 órányi játékidőt, de annál jóval tovább tartó élményeket kap. És a nyakamat merném tenni rá, hogy már másnap fejest ugrana a folytatásba. Tovább a cikkhez…
gamestar.hu
A Plague Tale varázslatos tempóval adagolja a szívmelengető, a drámai és a hátborzongató jeleneteket, az összhatás pedig, bár egy-két alkalommal tagadhatatlanul leül egy kicsit, végig tökéletes, filmszerű élmény marad. Ha a játék indításakor nem fogadott volna a Focus Home megszokott logója, valószínűleg kapásból úgy tippelek, hogy a játék a Sony vagy valamelyik másik nagyobb kiadó egyik belsős fejlesztőjétől érkezett, olyan szinten tökéletes a tervezése, kápráztatóan letisztult, jól optimalizált és működőképes. Egyike azon kevés játéknak, amelyeknél valósággal keresgélnem kell azokat az elemeket, amelyekbe negatívum címen beleköthetnék, és még így sem tudok jobbat felhozni egy-két olyan szakasznál, ahol talán egy kissé túlságosan is leül a hangulat, az összkép veszít az addigi tempóból, varázsból, míg a patkányhorda a fenyegetéséből, de még ezek is szinte csak elvétett szakaszok a fantasztikusa kivitelezett, elejétől végéig szinte tökéletes játékban. Tovább a cikkhez…
pcguru.hu
A végére csak annyit tudok mondani, hogy aki hangulatot és néhány butaságot leszámítva jó történetet szeretne, mindezt egy szórakoztató játékban, annak csak ajánlani tudom ezt a tesztalanyt. Ha hozzám hasonlóan sok nagyobb kiválóság is megfordult már a gépeteken, akkor nektek is feltűnnek majd a hibák, de hogy nem fogjátok megbánni a vele töltött órákat, azt garantálom. Tovább a cikkhez…
gamechannel.hu
A hangsúly ugyanis az érzelmes, szívbemarkoló, rejtélyes történeten, a testvérpár kapcsolatának kibontásán és a gyermeki ártatlanság falainak lebontásán van. Ezt pedig hűen kiszolgálja a kifejezetten felnőtteknek szóló történet, amit Olivier Deriviere hidegrázós, melankolikus zenéje, illetve a játék szürkés, lehangoló, vészjósló látványvilága tesz kerek egésszé. Az Asobo Studio és a Focus Home Entertainment az év eddigi legkellemesebb meglepetését hozta el nekünk, ami játékmechanikai hiányosságai ellenére is egy hihetetlenül erős, izgalmas mese virtuális lapjait tárja elénk. Neked csak egyetlen dolgod van, hogy átadd magad a lapokon megelevenedő történetnek. Tovább a cikkhez…
gamekapocs.hu
A Plague Tale: Innocence egyszerre tartalmas és mégis könnyen végigvihető, szórkaztató játékélményt nyújt. Nem próbálták teletömni feleslegesen időhúzó részekkel, vagy telezsúfolni open world elemekkel. A sztori magával ragadó, a grafika szép, és egyike 2019 legjobb soundtrackjeinek. Elismeréssel adózunk tehát az Asobo Studios-nak és csak abban reménykedünk, hogy nem kell valami hasonlóan színvonalas alkatosára további tíz évet várni tőlük. Tovább a cikkhez…
thegeek.hu
Szinte csak jót tudok mondani az APT:I-ről, gördülékeny játékmenetet, lebilincselő történetet és szinte hibamentes, kész alkotást kapunk a személyében. Nehézség szempontjából a közepes és a könnyű határánál helyezkedik el a játék, de ha elakadna valaki, már lehet végigjátszásokat találni. Aki kicsit is értékeli a lopakodós, taktikai játékokat vagy a horror-realisztikus jeleneteket, az biztos, hogy kincset talál itt. Meg persze patkányokat. Tovább a cikkhez…
ipon.hu
Nehéz volna ezek után még bármit is mondani az Asobo Studio és a Focus Home Entertainment évek óta készülő, sokak által nagyon várt játékáról, de azt hiszem, nem is kell. Az A Plague Tale: Innocence sodró lendülete, az első perctől az utolsóig pattanásig feszült hangulata, iszonyatosan jól kidolgozott, az eddig videojátékban látott talán legautentikusabban ábrázolt középkori körítése, és az előre megírt története bőven képesek végig fenntartani a játékosok érdeklődését a sztori cirka tizenöt óráján keresztül. Igaz, hogy lehetett volna benne sokkal több kiaknázható lehetőség, de akkor ez nem ugyanaz a játék, nem ugyanaz a kegyetlen, interaktív mese lenne. Felesleges hát azon morfondírozni, hogy mit lehetett volna még kihozni belőle, mert ha elfogadjuk annak, ami, garantáltan életünk egyik legszívbemarkolóbb, legkegyetlenebb, de legemlékezetesebb kalandjával leszünk gazdagabbak. Tovább a cikkhez…
playdome.hu
Mert a Plague Tale tipikus példája annak, amikor az első perctől az utolsóig érezni egy játékon az a fajta szeretet és lelkesedés, amivel alkották. Igazi ‘radar alatt’ kijött gyöngyszem, ami egyszerre képes a jelenleg uralkodó trendektől eltérni, de ennek ellenére, vagy pont ezért valami olyat letenni az asztalra, ami nem csak akkor élmény amikor éppen megéled, de utólag is kellemes emlék marad. Én már csak tudom, tapasztalatból beszélek – mert közel 3 végigjátszás és egy platina után is érzem, hogy valamikor később még majd visszanézek rá. Idővel, talán egy esős délután biztos előveszem még a virtuális könyvtáramból, hogy kellemes nosztalgiával megittasulva játsszam újra kedvenc fejezeteimet. Addig is Amicia és Hugo ott pihennek majd, ahová mindketten megérdemelten kerültek: legkedvesebb fiktív karaktereim gondolataimban létező örök panteonjába. Tovább a cikkhez…
