Assassin’s Creed Syndicate
IGN.hu 80
gamer365.hu 80
gamestar.hu 86
pscommunity.hu 80
gamechannel.hu 70
gamekapocs.hu 75
thegeek.hu 83
pcguru.hu 60
ipon.hu 70
gamepod.hu 83
widescreen.hu 0

Az Assassin’s Creed: Syndicate a Ubisoft legsikeresebb szériájának a következő fejezete, amit a Ubisoft Quebec fejleszt

Értékelés Értékelés: 76.7% 76.7

Assassin’s Creed Syndicate

  • Megjelenési dátum: 2015.11.18.
  • Kiadó: Ubisoft
  • Fejlesztő: Ubisoft Quebec
  • Stílus: akció, kalandjáték

  • Normál nehézségi szinten: 33 óra
  • Extrákkal történő végigjátszás: 54 óra
    • Két különböző játékstílust nyújtó, szerethető főhősök.
    • Érdekes küldetések, van értelme a mellékmisszióknak is.
    • A viktoriánus London a sorozat egyik leghangulatosabb helyszíne.
    • Az irányítás továbbra sem tökéletes.
    • A harc olykor kaotikus.
    • Kevés ellenségtípus, buta M.I.

    Az Assassin’s Creed a videojátékos kanosszajárás tökéletes képviselője. A Ubisoft a korábbi kudarcokból tanulva visszafogottan kampányolva hozta el az idei epizódot, miközben a háttérben egy minden tekintetben átdolgozott, áramvonalasított és egyszerűsített sandbox játékot hozott tető alá. A többlépcsős városhódítás összekapcsolva a bandamenedzseléssel és craftolással gondoskodik róla, hogy a mellékes tevékenységek kevésbé legyenek unalmasak, miközben a kettéágazó történet a folyamatosan civódó testvérpáron keresztül ismét képes szórakoztató lenni. Az irónia az egészben az, hogy mindehhez szükség volt a Unity körüli balhékra, így a Syndicate vállát legalább annyira nyomja a teher, hogy kiköszörülje a csorbát, mint az, hogy megfeleljen a millió rajongónak. De ahol egy asszasszin elbukik, ott kettő sikerrel járhat… Tovább a cikkhez…
    78bb60d04276b735f7d354597f5ac473e3fbaa9b_full.jpg

    gamer365.hu

    Értékeljetek ti is!
    0/100 értékelés

    Az Assassins Creed Syndicate hibái ellenére is az év egyik meglepetésjátéka tudott lenni, ami leginkább a Unity után szinte nemlétező várakozásoknak köszönhető. Egy 20-30 órás kaland minden idők egyik leghangulatosabb virtuális homokozójában, amely sok szempontból lehetne jobb, tudhatna talán többet is, de a sorozat renoméját visszaállította. Az alapok kiforrottak, a rendszer egyre jobban működik és már csak egy kis bátorságra lenne szükség ahhoz, hogy a Ubisoft végre elrugaszkodjon saját, korábban sokszor bevált, de mára egyre unalmasabbnak tűnő kliséitől. Tovább a cikkhez…
    index.png

    IGN.hu

    Az Assassin’s Creed Syndicate fontos lépés a jó irányba. A Brotherhood óta jellemzően lefele tartó, majd a Unitynél zuhanórepülésbe váltó sorozaton most azt érzem, hogy végre újra elindulhat felfelé. A Ubisoft rájött, hogy egy Assassin’s Creed nem az évente ráerőltetett új feature-öktől, a tengernyi NPC-től vagy éppen a többjátékos módtól lesz jó. De még csak nem is a mikrotranzakcióktól. A cég idén jelentőségteljes és intelligens módon épített azokra a betonbiztos alapokra, amiken a legsikeresebb franchise-a nyugszik, és olyan játékmechanizmusokkal egészítette ki ezeket, amik nemcsak az adott korba, hanem a játékmenetbe is passzolnak. Egy-két kisebb hibától és tagadhatatlanul ubisoftos megoldástól eltekintve az Assassin’s Creed Syndicate remek játék, és reméljük, hogy a folytatás ennél már csak jobb lesz. Tovább a cikkhez…
    images.jpg

    gamestar.hu

    Hiába azonban az elképesztő mennyiségű tartalom, az AC-szériára jellemző aprólékosság, a döbbenetesen jól kinéző város, a tökéletesített irányítás, a Syndicate szinte semmi újat nem mutat. Története gyakorlatilag nincs, ami van, az is felesleges; főszereplői annyira sablonosak, mint maga a váz; játékmenetét annyira ismerjük, mint a tenyerünket… mégsem tud unalmas lenni, egész egyszerűen azért, mert egy tökéletesen összehangolt, hiperlátványos gépezet, amely mostanság inkább csalódást, mint örömet hoz, de azt kérlelhetetlenül színvonalasan teszi. Az pedig igazából teljesen másodlagos, hogy épp melyik korban, és kinek a főszereplésével – lassan azért itt lenne az ideje, hogy megint találjon magának valamilyen célt a sorozat, de legalább valami olyan újdonságot, amit nem láttunk korábban, és legyen megint annyira bátor és újító, mint annakidején volt. Tovább a cikkhez…
    1200x630wa.png

    pcguru.hu

    Sajnos az összegzésnél nem vagyok olyan túl könnyű helyzetben, mert, ahogy olvastátok, jó pár hibát kijavítottak, ugyanakkor ez még mindig nem az a minőség, amit a második résszel megismertünk. A grafika érthetetlen módon esett vissza, kivették a teljes online szegmenst, a játék kezelhetősége majdnem kriminális, valamint a bugok és a hosszadalmas töltési idők is maradtak.
    A két főhős, az egész jó történet, valamint a feladatok minőségbeli javulása azonban nálam jobban esik a latba, mert így sokkal jobban élveztem a kalandot, mint a tavalyi rész esetében. Ha végre egyszer engedné a kiadó, hogy több idejük legyen a fejlesztésre, akkor szerintem egy egészen kiváló cím lehetne ismét az Assassin’s Creed, így azonban marad megint a kompromisszumkötés, fanyalgás, valamint a várakozás a foltokra és DLC-re. Hátha 20 euróért kapunk majd rendes irányítást is. Tovább a cikkhez…
    Thegamech2phil.jpg

    gamechannel.hu

    Szóval ott tartunk most, hogy a sorozat szerencsésen visszakerült a térképre, de a győzelemre (hiába volt ez a munkacím), még várni kell. A Syndicate-tel élvezetes játszani, viszont amint rájövünk a fortélyokra, és minél több órát beleölünk, annál monotonabb és frusztrálóbb. Ez nem a történetre és az atmoszférára élvényes: van potenciál a szereplőkben, mindenről süt viktoriánus London hangulata, szabadjára eresztenek, szorult némi kreativitás a mellékküldetésekbe, és ugye az sem elhanyagolható tényező, hogy kevesebb a bug és simábban fut a játék. Ugyanakkor hibák még mindig akadnak, a harc többnyire élvezhetetlen, és az irányítást továbbra sem sikerült teljesen ráncba szedni. A Syndicate csupán időt nyert a Ubisoft számára, nem lenne okos döntés, ha a franciák elbíznák magukat, elvégre jövőre is hozzá kell tenniük valamit a recepthez. Nem irigylem őket. Tovább a cikkhez…
    unnamed.jpg

    gamekapocs.hu

    Bár az Assassin’s Creed sorozatra ráférne pár év pihenés, ennek a résznek azért sikerült kellemesen meglepnie. A viktoriánus London nagyon királyul (vagy királynőül) néz ki, a sztori aránylag ütős (mínusz a hülye befejezést) és hősök szimpatikusak és a konflis, illetve a szigonypuska is feldobják a már igencsak megfáradt sémákat. Mert azok azért – lássuk be – tényleg megfáradtak… Tovább a cikkhez…
    theGeek-2.png

    thegeek.hu

    Összegezzünk. Igen, az Assassin’s Creed: Syndicate jobb játék, mint a Unity volt tavaly. Sokkal jobban van megírva, kedvelhetőbbek a karakterei, érdekesebb a története, és a mellékes tevékenységek jobban beágyazódnak a világba. A művészeti színvonal továbbra is kiemelkedő, London pedig egy fantasztikusan megvalósított, iszonyatosan hangulatos játszótér. Viszont az egészet lehúzza a nagyon primitív, kevés lehetőséget tartogató, mindent az ember szájába rágó játékmenet, a frusztráló irányítás, az intruzív felhasználói felület, a förtelmes mesterséges intelligencia és a rettenetes harc. Mivel a játékmenet rossz, és a végső értékelésnél ez nyomja a legtöbbet a latba, hiába végzett kiváló munkát a Ubisoftnál a játéktervezőkön kívül mindenki, a magas pontszám kizárva. Nagyon érdekes ez a kettősség. Minden nap belém mar az érzés, hogy le akarok ülni játszani a Syndicate elé. Magamba akarom szippantani Londont, ott akarok lenni, tenni akarok mindenfélét. Csak azért, hogy aztán fél óra múlva frusztráltan hagyjam ott az egészet. Azt hiszem ilyen az, amikor a körítés teljesen képes megfogni az embert, de maga a játék megvalósítása finoman szólva sem az igazi. Tovább a cikkhez…
    5d1c8049068f0logo-500-500.jpg

    ipon.hu

    Jelen állás szerint mindösszesen hat történetes DLC vásárolható meg a játékhoz: A Long Night, The Darwin and Dickens Conspiracy, The Dreadful Crimes, The Last Maharaja, Jack the Ripper és Runaway Train. Ezekből nekem három van meg, de hát értelemszerűen még nem jutottam el hozzájuk, viszont izgatottan várom mindent, kiváltképp a Hasfelmetszőt! Hála Istennek online mód egyáltalán nincs – a Ubi végre belátta, hogy ami nem megy, azt nem kell erőltetni. Ebből következően a trófeák abszolút teljesíthető kihívást támasztanak, persze azért van nehézségi szint, szóval nem punciplatináról beszélünk. Én nagyon jól szórakozom a Syndicate-tel! Bár ismerünk ennél jobb játékokat, és nem ez a sorozat legjobbja, a rajongók szerintem elégedettek lehetnek. Ez az ősz nekünk most Londonról szól! Tovább a cikkhez…
    psc-blank-footer.png

    playstationcommunity.hu

    Az biztos, hogy a Syndicate egyenesbe hozta a szekeret, de kevésbé erőltetett hasonlattal élve, azt is mondhatnánk, hogy tökéletesen hozta azt, amit eddig is kaptunk az Assassin’s Creed játékoktól. Kár, hogy ennél többet nem nagyon adtak hozzá az univerzumhoz, mindenesetre London, a csáklya, és a lovaskocsis harcok feldobták kicsit az eddigi játékmenetet. Ha picit szusszannánk a történet küldetései között, bóklászva az utcákon jópofák a véletlen események, mint a rablók üldözése, vagy az illegális boksz meccsek. Ezúttal is gyűjtögethetünk, elköthetünk hajót, vagy lovaskocsis versenyekre nevezhetünk. Hangulati elemként ideálisak a korábbi részekre való visszautalások (látogatást teszünk egy Kenway kúriában), megint betalált az első világháborúba tett időutazás, és a töltőképernyőkön még tanulhatunk is, mivel olykor érdekes információkat osztanak meg velünk a korszakról és London jellegzetességeiről. A végeredmény a Syndicate esetében nyugodtan felfogható egy pozitív meglepetésnek, azonban a rajongók többsége már biztosan vár valami igazán újra. Tovább a cikkhez…
    sitelogo.png

    gamepod.hu

    Már rég nem volt ennyire egyben az Assassin’s Creed. Nem arról van szó, hogy végre olyan jó, mint a második rész, de jól áll neki a viktoriánus kori London, a sztorija és karakterei pedig vannak annyira érdekesek, hogy a jobb epizódok közé soroljuk. Ha bírtad Guy Ritchie Sherlockjainak világát, kötelező. Tovább a cikkhez…
    playernyito.jpg

    player.hu

    A Ubisoft Quebec szerencsére nem vette félvállról az Assassin’s Creed széria legújabb részének elkészítését. A Syndicate egy, a régebbi epizódokra hajazó módon összetett történettel felvértezve került a boltokba, amelyben rengeteg tennivalónk akad, és amelyben a fő- és mellékküldetések kivétel nélkül remekül egészítik ki a sztori alakulását. A főszereplők nagyon is szerethetők, ami a „minden mindegy” típusú Arno után végre ismét felidézi Altair, Ezio, Connor vagy Edward figuráját. A program ezúttal nem támogat semmiféle többjátékos módot, de az embernek nincs is hiányérzete emiatt. Vannak ugyan kisebb hibái, de mindent összevetve ismét egy remekbeszabott alkotással gyarapodott a videojáték-történelem egyik meghatározó franchise-a. Tovább a cikkhez…
    playdome-logo.jpg

    playdome.hu

    logo

    Kapcsolódó kritikák

    Uncharted 4: A Thief’s End

    Uncharted 4: A Thief's End


    Értékelés: 96.5%

    Uncharted 4: A Thief's End

    Értékelés: 96.5%

    A méltán népszerű Uncharted-széria negyedik részében, az Uncharted 4 - A Thief's End című epizódban hősünk, Nathan Drake soha nem tapasztalt, minden eddiginél veszélyesebb kalandokba keveredik.

    Persona 5 Royal

    Persona 5 Royal


    Értékelés: 95.2%

    Persona 5 Royal

    Értékelés: 95.2%

    Újra itt a Phantom Thieves, hogy elrabolja a szíved, de ne aggódj, nem ám pont ugyanúgy, mint régen, hogy maradjon némi meglepetés is.

    The Last of Us Part II

    The Last of Us Part II


    Értékelés: 95.1%

    The Last of Us Part II

    Értékelés: 95.1%

    A kultikus The Last of Us második részében öt évvel járunk a Naughty Dog túlélő kalandjának eseményei után, amikor a fertőzöttek még mindig hatalmas veszélyt jelentenek a túlélők számára, de más élők sokszor még nagyobb problémát okoznak: ezt Ellie a saját bőrén tapasztalja meg, amikor átvesszük felette az irányítást egy vadonatúj, a korábbinál is izgalmasabb, érzelmesebb és fantasztikusabb történet során.